Innovatív hulladékfeldolgozó megoldások

Talán kicsit elfogultak vagyunk a témával kapcsolatban, de azért kimondjuk: az újrahasznosítás izgalmas. Oké-oké, elsőre durva kijelentésnek tűnhet, de adj pár percet, hogy bebizonyítsuk az igazunkat. Úgy gondoltuk, összeszedünk néhány alap információt a hulladékkezelésről, a hulladékfeldolgozó megoldásokról és az újrahasznosításról, hogy egy kicsit te is betekinthess a hulladékfeldolgozás világába. 

2018-ban a Földön élő 7,6 milliárd ember összesen kétmilliárd tonna szemetet termelt egy év alatt. Azóta eltelt több mint 4 év, 8 milliárdan lettünk, de még mindig felfoghatatlan mennyiségű hulladékot termelünk, ami nem kis kihívás elé állítja a hulladékos szakma szereplőit. Viszont (és bármennyire fájdalmas is ezt kimondanunk) ennek köszönhetően akkorára nőtt az igény az innovatív hulladékfeldolgozó megoldások iránt, hogy az utóbbi évtizedekben mi is csak kapkodtuk a fejünket az újdonságok után.

A hulladékfeldolgozás legkörnyezetbarátabb formája az újrahasznosítás. Épp ezért a minél nagyobb arányú újrahasznosítás megvalósítására kell törekednünk, amelynek legfontosabb lépései többek között a következők: a szelektív gyűjtés, a válogatás, a hulladék térfogatának csökkentése (tehát a hulladéktömörítés), a feldolgozás (pl. darálás, brikettálás stb.), majd a másodnyersanyagok előállítása az új késztermékekhez. 

Így indul a feldolgozás: válogatás kézzel és géppel 

Aki a hulladékkezeléssel akár csak minimális szinten is, de képben van, az valószínűleg azt is tudja, hogy az összegyűjtött hulladékokat (akár vegyes, akár előszelektált) a különböző feldolgozó üzemekben először kézzel válogatják. 

A hulladékok szelektálása az úgynevezett válogatóművekben kezdődik. Ennek két típusa van: 

  • A lerakók előtti szeparátorok, ahol a könnyen válogatható vegyes hulladékot válogatják (pl. mágnessel a fémeket).
  • A szelektív hulladék válogatására alkalmas válogatók, ahol vagy manuálisan vagy géppel válogatják szét a hulladékokat anyagfajta szerint. 

Utóbbi esetben a beérkező szemetes autó az összegyűjtött hulladékot egy szalagra önti. A szalag két oldalán (manuális válogatás esetén) egymással szemben állnak a dolgozók, akik a szalag elindulását követően kézzel szelektálják a különböző hulladék anyagokat. Van, aki csak a PET-et gyűjti, van, aki az üveget, az alumíniumot, a papírt és így tovább. 

Szelektív hulladékgyűjtés

A kézi válogatáshoz tehát élő munkaerőre van szükség, amit a gépi válogatással, az automatizált rendszerek bevezetésével lehet kiváltani. Mivel az óriási mennyiségű hulladék válogatását az automatizációval meglehetősen hatékonyabbá lehet tenni, ezért mostanra a gravitációs és az optikai válogatásra alkalmas berendezések egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a hulladékfeldolgozással foglalkozó vállalkozások körében. Egyes optikai válogató berendezések például nem csak az újrahasznosítható anyagokat gyűjtik külön (főként a műanyagot), de akár szín szerint is tovább válogatják a hulladékot, ezzel elősegítve a még hatékonyabb és gyorsabb feldolgozást. 

Bizonyos esetekben a már kiválogatott újrahasznosítható anyagokat még tovább válogatják, amire ugyan egyes high-tech berendezések is képesek, de ez már egy olyan kategória, ami nem csak a laikusoknak, de néha még nekünk szakmabelieknek is az űrtechnológia szintjének tűnik. 

Annak ellenére, hogy a vállalkozások jelentős többsége mostanra szelektíven gyűjti a hulladékot a megfelelő szelektív kukákban (pl. papír, műanyag, alumínium stb.), azoknál a vállalkozásoknál, ahol relatív kisebb mennyiségű a szemét, gyakran minden ömlesztve kerül a kommunális kukákba.

Emellett, a lakossági hulladékra még inkább igaz a vegyes gyűjtés, például a társasházaknál gyakran a kommunális szemét közé kerül az újrahasznosítható hulladék is, ami jellemzően valamiféle csomagolóanyag. Ami probléma még, hogy a szelektív kukákba 30-35%-ban kerülnek olyan szennyezett hulladékok, amelyek az újrahasznosítható csomagolóanyagok újra feldolgozását már nem teszik lehetővé. 

Fél és teljesen automata bálázógépek

Kanyarodjunk vissza egy kicsit a válogatóművekhez. Mind a manuális, mind a gépi válogatással egyidőben a különböző típusú hulladékok bálázása is megtörténik, így a két folyamat általában párhuzamosan zajlik egymás mellett – ezzel is maximalizálva a hatékonyságot. Ott, ahol naponta több 100 kg hulladékot kell bálázni, már csak a fél- vagy a teljesen automata rendszerek jöhetnek szóba. 

Ahogy a válogatásnál, úgy a bálázásnál is olyan eszközökre van szükség, ami minimalizálja az élő munkaerő szükségletet úgy, hogy az ne menjen a teljesítmény rovására. Épp ezért, a folyamatosan, nagy mennyiségben keletkező, jellemzően újrahasznosítható csomagolóanyag hulladék kezelésére azok a berendezések lesznek igazán alkalmasak, amelyekhez nagyjából nulla munkaerőre van szükség. 

Az ORWAK félautomata és teljesen automata bálázógépek például maradéktalanul kielégítik ezt az igényt, hiszen olyan teljesen a vállalkozásra és az egyedi igényekre szabott rendszereket lehet összerakni, amelyeket pont erre a célra fejlesztettek.

Ezek az eszközök több 100 vagy akár 1000 kg súlyú, nagy sűrűségű bálákat készítenek, amelyekkel mindent optimalizálni lehet: a hulladék szállítását, tárolását és mozgatását, a munkaerő kihasználást és természetesen ezek minden költségét. 

CK400HFE.PC félautomata bálázógép

Darálás: minél kisebb, annál jobb 

A darálás, mint hulladékfeldolgozási módszer, a feldolgozási folyamatban kulcsfontosságú, mondhatni ez adja az újrahasznosítás alapját: a daráló- és aprítógépek a különböző hulladéktípusokat apró darabkákra darálják. 

Csak hogy néhány példát említsünk: 

  • A műanyag hulladék feldolgozásának utolsó lépéseinek egyike a granulálás. Az így kapott granulátum az újrahasznosított műanyag késztermék alapja lesz. 
  • Az üveg újrahasznosítása előtt az anyagot először üvegdarálóval/üvegtörővel dolgozzák fel, az így kapott őrleményből pedig új üveg készül. 
  • 40 évvel ezelőtt az autógumi általában vagy a lerakóba került vagy elégették – egyik “jobb” megoldás, mint a másik, így ezt nem is feltétlen kommentálnánk. A technológiai fejlődésnek köszönhetően azonban eljutottunk arra a szintre, amikor már a gumi darálására is különböző berendezések állnak rendelkezésünkre. Vannak például előaprítók és darálógépek, gumigranuláló és fémmentesítő berendezések is. A műanyaghoz hasonlóan, a gumiból készült granulátum minősége is azt jelzi, hogy milyen új termék készülhet majd belőle a későbbiekben. 

Egy szó, mint száz, a darálásnak egyetlen lényege van: hogy minél kisebb valamit kapjunk.

Miért? Mert minél kisebb a hulladék térfogata, annál könnyebb újra feldolgozni és hasznosítani, tehát megnő az így kinyert másodnyersanyag felhasználási lehetőségeinek száma is. 

Még egy kis feldolgozás: műanyag, papír, fém és EPS

Visszatérve a műanyagokra, általános tévhit, hogy minden műanyag újrahasznosítható. Ez azonban közel sem igaz, ugyanis a műanyagokat keletkezésük szerint osztályozzák és ez alapján határozzák meg azt is, hogy újrahasznosítható vagy sem. A PET, a PE-HD (HDPE – nagy sűrűségű polietilén), a PE-LD (kis sűrűségű polietilén) és a PP (polipropilén) például igen. Az újrahasznosítás lépései a következők: válogatás, tisztítás, (elő)kezelés, darálás, granulálás, gázosítás és hidrogénezés. 

A papírhulladék feldolgozásáról már írtunk korábban, ide kattintva olvashatod el részletes cikkünket a témában. Röviden azért összefoglaljuk a lényeget: a szelektíven gyűjtött papír a válogatóba kerül, ahol több 100 kg-os bálákat készítenek belőle, amiket a papírgyárba szállítanak.

A papírhulladékot először egy gigantikus tartályban pépesítik, tehát víz és vegyszerek hozzáadásával a papírt rostjaira bontják, majd még több vízzel és vegyszerrel tisztítják, sűrítik és így tovább. A papírt – ahogy minden más újrahasznosítható hulladékot – a szerint dolgozzák fel, hogy milyen újrahasznosított termék készül majd belőle a jövőben. 

Karton papír bála

A másik igen gyakori újrahasznosítható anyag a fém. Fémhulladék például a sörösdoboz, az üdítős doboz, a konzervek, de az alufólia is. A fém csomagolóanyagokat fajta szerint válogatják a válogatóművekben, amit aztán bálázógéppel nagy sűrűségű bálákba tömörítenek.

Ezt követően aprítják, mágnessel tovább válogatják a különböző típusú fémeket, a tisztítás után pedig beolvasztják és rudakba öntik, hengerelik, aminek köszönhetően a feldolgozóipar új termékeket készíthet belőlük. 

A polisztirolhab kérdése, miszerint környezetkárosító-e avagy sem, régóta lázban tartja a szakembereket. A szokásos módon, ebben a kérdésben is megoszlanak a vélemények, ugyanakkor mostanra talán megoldódni látszik az EPS-hulladék (expandált porisztirol) problémája, mivel a polisztirolhab újrahasznosítható.

Olyannyira újrahasznosítható, hogy Hollandiában egy komplett gyárat építettek 2021-ben, ahol kifejezetten ennek az anyagnak a feldolgozását végzik. A habot oldószerekkel választják szét a bontási hulladéktól, ami után az anyag újrahasznosításra kerülhet. 

Ahogy minden más hulladéknál, úgy a polisztirol esetében is elsősorban az okozza a problémát, ha laza állapotban tárolják. Az EPS ugyanis 98%-ban levegőt és 2% polimert tartalmaz, tehát nem más, mint hab. Ez a hab pedig önmagában kezelhetetlen, amire első körben a brikettálógép jelenthet megoldást. Az ORWAK brikettálógépek 1:20-1:50 arányban tömörítik a hulladék térfogatát, a kész brikettek könnyen tárolhatók, mozgathatók és szállíthatók. 

Hulladékfeldolgozó

Minden a szelektív gyűjtéssel kezdődik 

A fentiek alapján bizonyára neked is feltűnt, hogy az egész újrahasznosítási folyamat akkor lesz igazán eredményes és hatékony, ha a hulladékkezelés legelső lépése, tehát maga a szelektív gyűjtés megfelelően zajlik. 

A válogatóművekben így is, úgy is újra válogatják a különböző típusú hulladékokat, ez azonban nem azt jelenti, hogy félvállról vehetjük a feladat ránk eső részét. Mindannyian felelősek vagyunk azért a hulladékért, amit akármilyen módon is, de mi magunk termeltünk – akár magánemberként, akár vállalkozásként. 

Az innovatív hulladékfeldolgozó megoldások közül talán az újrahasznosítás az egyetlen lehetőség arra, hogy a lehető legnagyobb arányban kerüljenek vissza a (másod)nyersanyagok a körforgásba. Ehhez pedig első lépésként semmi mást nem kell tennünk, csak az újrahasznosítható hulladékokat az arra kijelölt szelektív kukába dobni. 

Ha úgy érzed, hasznos (esetleg izgalmas) volt számodra ez a cikk vagy ismersz olyat, akinek érdekes lehet, kérlek, oszd meg vele a lenti gombok egyikével!