Újrahasznosítási arány Magyarországon

Bár az újrahasznosítási arány folyamatosan javul Magyarországon, az EU által elvárt és előírt aránytól még mindig elég messze vagyunk. Az újrahasznosítás arányának növelése kiemelten fontossá vált az utóbbi két évtizedben, jelenleg az EU azt várja a tagállamoktól, hogy 2025-re a kommunális hulladék 55%-át, 2030-ra a 60%-át, 2035-re pedig a 65%-át kell(ene) újrahasznosítaniuk.

A hulladékkezelés a hasznosítási vagy ártalmatlanítási folyamatokat jelenti, amibe beletartozik az újrahasznosítás és az ártalmatlanítást megelőző előkészítés is. Újrafeldolgozás alatt azt a hasznosítási műveletet értjük, amikor a hulladékot (akár eredeti, akár más célokra alkalmas) termékké vagy anyaggá alakítják át.

Hulladéktermelés és újrahasznosítási arány

  • Kommunális hulladék: évente kb. 4,5-5 millió tonna kommunális hulladékot termelünk Magyarországon. Ez fejenként kb. 400-450 kg hulladékot jelent évente, ami valamivel az EU-átlag alatt van.
  • Újrahasznosítás aránya: 2020-ban Magyarországon az anyagában újrahasznosított hulladék aránya 67% volt, ami meghaladta az Európai Unió tagállamainak átlagát.

Szelektív hulladékgyűjtés és újrahasznosítás

A szelektív hulladékgyűjtés az utóbbi évtizedben egyre népszerűbbé vált, ugyanakkor az így gyűjtött hulladék sok esetben szennyezett, ami ténylegesen nem kerül újrahasznosításra. Az újrahasznosítás elsősorban a következő anyagokat érinti:

  • Papír és karton: legnagyobb arányban kerül újrahasznosítása.
  • Üveg: Magyarországon az üveg újrahasznosítása alacsonyabb, mint az EU-s átlag.
  • Műanyag: Az egyik legkritikusabb terület. A műanyag hulladék nagy része nem kerül újrahasznosításra.
  • Fém: A fémek újrahasznosítási aránya viszonylag jó, de még javulhat.
Bálázógéppel készült kész bála

Jövőbeli célok és kihívások

A meghatározott EU-s célok teljesítése Magyarország számára is kötelező érvényűek, így a 2035-re kitűzött 65%-os újrahasznosítási arány megvalósítása érdekében még van hova fejlődnünk. A cél eléréséhez többféle út is vezet, az alapvető lépések a következők:

  • Infrastruktúra fejlesztése: Több szelektív hulladékgyűjtő és modern hulladékfeldolgozó létesítmény építése.
  • Hulladéktömörítés: A különböző típusú hulladékok és újrahasznosítható csomagolóanyagok térfogatának csökkentése bálázógép vagy hulladékprés használatával; a hulladékkezelés modernizálása és optimalizálása.
  • Edukáció: A lakosság tudatosságának növelése, az újrahasznosítási folyamatok megismertetése és tovább népszerűsítése.
  • A hulladék keletkezésének megelőzése: A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése különböző jogszabályok és környezetvédelmi programok révén, például a műanyag csomagolások visszaszorításával.