A hulladék: probléma. A sok hulladék pedig exponenciálisan még nagyobb probléma, csakhogy…
…van itt egy dolog, ami valamivel azért jobb színben tünteti fel a szemét-kérdést. Ez pedig nem más, mint az újrahasznosítható csomagolóanyag, amire bár sokan “csak szemét”-ként tekintenek, mégis (túl) értékes alapanyag.
Azok, akik valamilyen szinten már jártasak a hulladék témában vagy csak felkapták a fejüket a cikk címének láttán, nagy valószínűséggel kíváncsiak arra, hogyan lehet a “szemétből” pénzt csinálni? Nos, nagyjából így:
Hulladékkezelés okosan
Olyanért is fizetsz, amiért nem kéne
Magyarországon a hulladékszállításért (mind magán, mind vállalati szinten) a területileg illetékes szolgáltató a begyűjtésért és a szállításért is felel. Budapesten ilyen például az FKF, az ország nagy részén pedig az NHSZ és annak leányvállalatai. Hogy valamilyen szinten ők is meglovagolják a környezetvédelem, körforgásos gazdaság és újrahasznosítás szentháromságát, egyre több településen helyeznek el olyan szelektív kukákat (pl. papír, műanyag, alumínium, üveg), amelyeket ingyen szállítanak el heti egy alkalommal.
Igen ám, csakhogy ezt egészen addig tudják megtenni, amíg a piaci feltételek kedvezőek, tehát ki tudják gazdálkodni, hogy az újrahasznosítható csomagolóanyagokat költségmentesen szállítsák el. Ha a feltételek ezt nem teszik lehetővé, akkor a papír begyűjtés ráfizetéses: laza állapotban 1 m3 papírhulladéktól átlagosan kb. 10.000-14.000 forintért szabadítják meg a vállalkozásokat.
A legjobb az egészben, hogy a csomagolóanyag tényleg értékes. A különböző szolgáltatók (pl. hulladékgyűjtő cégek, feldolgozók, újrahasznosítók stb.) felvásárolják a papírból, műanyagból vagy egyéb anyagokból, bálázógéppel készült tömör, nagy sűrűségű bálákat.
Ha az újrahasznosítható csomagolóanyag hulladékot a vállalkozások szelektíven gyűjtik, akkor a hulladékszállítás 60-70%-a megtakarítható.
Épp ezért fontos, hogy a szelektív gyűjtéssel, a kommunális szemét és az újrahasznosítható anyagok külön-külön válogatásával már önmagában meg lehet tenni az első lépést azért, hogy később pénz legyen a szemétből. Hiszen, ha az újrahasznosítható csomagolóanyagot külön gyűjtjük és azt ingyen elviszik, már akkor is jobban járunk, mintha a kommunális kukába dobnánk és fizetnénk azért, hogy elszállítsák. Ha pedig bálázott formában adjuk át a szolgáltatónak, még bevételünk is lehet belőle.
Van, akinek nem a méret a lényeg
A hulladékos szakmában általában két típusú szolgáltatóról beszélhetünk, ha a hulladék begyűjtéséről van szó. Az egyikbe tartoznak azok, akik csak a (folyamatosan) nagy mennyiségű csomagolóanyag-hulladékot termelő vállalkozásokra fókuszálnak. A másikba pedig azok, akik a kicsit is megbecsülik, tehát onnan is összegyűjtik a bálákat, ahol kisebb-közepes mennyiségű hulladék keletkezik. Utóbbiakkal is lehet profitábilissá tenni a korábban csupán szükségszerű költséget jelentő hulladékkezelést, mégpedig így:
A nagyobb szolgáltatónak egyetlen dolog számít: a szállítási kapacitás maximális kihasználása. Ha egy kamion 24 tonna újrahasznosítható csomagolóanyagból készült bálát tud elszállítani, akkor annyit is vigyen el, különben a fajlagos szállítási költség gyorsan megnő. Ahhoz pedig, hogy a szállítási kapacitás ki legyen maxolva, min. szabvány EUR raklap méretű, nagy sűrűségű, ipari bálák szükségesek.
Papírhulladék felvásárlási árak: mennyi az annyi?
A kereslet-kínálat ördögi kör – hát még akkor, ha az alapanyag-igény is közrejátszik. A papírhulladék felvásárlási árak is így alakulnak: minél nagyobb az igény az új csomagolóanyag gyártásra, annál nagyobb az igény a hozzá szükséges értékes alapanyagra. Ha azonban hiány alakul ki a papírgyártáshoz szükséges alapanyagokból, annál többet hajlandó fizetni érte.
A legtöbb esetben az országban keletkező újrahasznosítható papírhulladék a dunaújvárosi Hamburger Hungária papírgyárába kerül. Ők vásárolják fel a különböző szolgáltatóktól, kereskedőktől és begyűjtőktől a papírt, viszont csak akkor veszik át, ha kamionszámra, bálákba tömörítve érkezik hozzájuk az újrahasznosításra váró alapanyag. A legtöbbet pedig akkor fizetik érte, ha minimum 400 kg-os bálákba tömörítve kapják a papírhulladékot.
2022 nyarán például egy igen kedvező piaci helyzet állt elő: egy tonna papír átvételi ára 200 euró volt, ami az akkori 400 forintos árfolyammal számolva 80.000 Ft-ot jelentett. Ebből azonban a szolgáltatónak le kell vonnia a logisztikai költségeit (üzemanyag, sofőr bére stb.), ami azt jelenti, hogy a nem szennyezett papír 80 Ft/kg átvételi árából kb. 60-65 Ft/kg haszna volt.
Ez a számítás azonban csak akkor érvényes, ha a hulladékos cég az egész folyamatot egyedül le tudja bonyolítani, a tiszta, homogén anyagból készült bálák begyűjtésétől vagy elkészítésétől kezdve egészen a papírgyárba történő szállításig.
Ha azonban ugyanez cég ezt nem tudja menedzselni, tehát nem jut ipari bálákhoz közvetlenül a hulladék-kibocsátótól, akkor szüksége van egy telephelyre, ahol a különböző vállalkozásoktól összegyűjtött akár laza állapotú vagy jó, akár rosszabb minőségű bálákat újra feldolgozzák. A kisebb vagy vegyes papírból készült bálákat szétszedik (amihez már élő munkaerő is szükséges), majd egy félautomata vagy teljesen automata bálázógépbe rakják (ami pedig plusz beruházás) és újra bálázzák, akkor a 60-65 Ft/kg átvételi árból már csak 25-35 Ft/kg haszon marad. Tehát a szolgáltató akár duplázhatja is a profitját, ha megfelelően előkészített bálákhoz tud hozzájutni…
Melyik papírért adják a legtöbbet?
A hazai papírhulladék felvásárlási árak általánosságban véve a német mintát követik, de számos tényező befolyásolja az aktuális piaci értékét. Mondhatnánk, hogy az újrafeldolgozónak úgyis csak a méret a lényeg, de az nem lenne teljesen igaz. A papír minősége ugyanis szintúgy meghatározó, mint az, hogy mekkora mennyiségben és milyen méretű, súlyú bálákban érkezik az újrahasznosításra.
A papír legértékesebb fajtája, amiért a legtöbbet fizetnek a feldolgozók, a famentes fehér nyomatlan és amiért a legkevesebbet, az a vegyes, jellemzően színes, szennyezett (pl. műanyag tartalmú ragasztóval) verzió. Utóbbiakkal ugyanis túl sok a munka: még ha tömörítve is van, a bálákat szét kell szedni, kiválogatni és újrabálázni.
Ez nem csak a papír, hanem a különböző műanyagok (PE, PP, PET stb.) esetében is így van. Minél tisztább és homogénebb, annál nagyobb értéket képvisel.
Szintén fontos paraméter még a papírhulladék felvásárlási árak meghatározásakor a papír nedvességtartalma. Értelemszerűen a vizes papír nehezebb, mint a száraz, a vízért pedig nem fog fizetni az átvevő, mivel véletlenül épp a csapból is az folyik.
Azt a papírt, amit válogatni kell, általában nem tartják értékesnek, sőt, sokszor a felvásárlónak kell fizetnünk azért, hogy egyáltalán átvegye és elszállítsa a szolgáltató. Tény, hogy a kevert (vegyes) papírból is lehet újra tisztát varázsolni, de az ehhez szükséges élő munkaerő, a szállítás és átbálázás költsége miatt nem feltétlen éri meg.
Ha ugyanis a papírgyár 200 eurót fizet egy tonna papírért, de a szolgáltatónak 300 euróba kerül a papír megtisztítása, nem fog foglalkozni vele, hiszen nem csak, hogy haszna nincs belőle, de egyenesen veszteséges a procedúra.
Az új hulladéktörvény például azt a problémát is hivatott volna kezelni hogy a szolgáltató ne csak akkor foglalkozzon az újrahasznosítás kérdésével, ha haszna van rajta, hanem akkor is, ha nincs.
A jó minőségű papírhoz hasonlóan a tiszta hullámkartonnak is ideális átvételi ára van, egyike a mindenkori legkedvezőbb feltételekkel értékesíthető csomagolóanyagoknak.
Amiért egy forintot sem fizetnek, az a veszélyes hulladék. Mivel az ilyen típusú anyagok kezelése szigorú szabályozások alá esik, ezért csak az erre szakosodott cégek végezhetik el a megsemmisítésüket. Hogy egy példát említsünk: egy hazai vágóhíd ORWAK bálázógépet használ olyan papírcsomagolás tömörítésére, ami hússal érintkezik. A véres papírt értelemszerűen külön kell gyűjteni, hiszen veszélyes hulladéknak számít. Az egy dolog, hogy újrahasznosítani nem lehet, de még a hulladékot termelő vállalkozásnak (jelen esetben a vágóhídnak) kell fizetnie a szolgáltatónak azért, hogy elszállítsák és méregdrágán megsemmisítsék az ilyen típusú szennyezett csomagolóanyagot. (Természetesen, itt is közrejátszanak a logisztikai költségek: nem mindegy, hogy 600 méterre, vagy 160 km-re kell szállítani a hulladékot a megsemmisítéshez.)
Nem minden a pénz, de jó, ha van
A vállalkozások többségének nagy valószínűséggel a nap végén úgyis az számít, hogy mennyi ment el és mennyi jött be. Valóban csábító a gondolat, hogy a papírhulladék felvásárlási árak az utóbbi időben meglehetősen kedvezően alakulnak, így tulajdonképpen mindenki, aki profi módon foglalkozik a hulladékkezeléssel – kicsit vagy nagyon -, de jól jár.
Maga a hulladéktömörítés azonban messze túlmutat azon, hogy szám szerint mennyi pénzt lehet csinálni a szemétből. Persze, a plusz bevétel mindig jól hangzik, de ne felejtsük el azt sem, hogy az újrahasznosítható csomagolóanyagok bálázásával
- csökkenthető a hulladékszállítási költség,
- idő, energia és munkaerő spórolható meg,
- értékes terület takarítható meg (hiszen bálázott formában jóval kisebb helyen elfér),
- higiénikus, rendezett munkakörnyezet teremthető,
- nagyobb lesz a munkahelyi biztonság.
Ha mindent összeadunk, amit a hulladéktömörítéssel megspórolunk, akkor bátran kijelenthetjük, hogy az, hogy mennyi plusz bevételt hoz a csomagolóanyag értékesítése, csak egy kis szelete az egész tortának.
Vannak, akik akkor alszanak jól, ha tudják, hogy pénzt csináltak a papírhulladékból. És vannak, akik akkor, ha tudják, hogy aznap is tettek valamit a környezetünkért, a bolygónkért és a fenntarthatóságért. Olyan világban élünk, ahol a zöld működésre már nem csak a munkaadók, hanem egyre gyakrabban az alkalmazottak is büszkék.
A jó hír, hogy a hulladékgazdálkodás és a környezetvédelem elválaszthatatlan egymástól. Még annak sem kell lelkiismeretfurdalással lefeküdnie, akinek inkább a pénz számít, mintsem a fák megmentése, hiszen a képlet, amivel dolgozunk, végtelenül egyszerű: hulladéktömörítés = pénz + környezetvédelem.
Amennyiben gondolatébresztőnek találtad a fentieket, kérlek, küldd el valakinek, aki hulladéktömörítéssel pénzt kereshetne és egyúttal tehetne valamit a tisztább közös jövőnkért is.